A meddőségi kezelések mellékhatásai

CIKKLEZÁRÁS: 2024.augusztus

A gyermekáldásra váró párnak mindig nagy lelki traumát jelent, ha kiderül, hogy természetes úton nem jöhet létre terhesség valamelyikük, vagy mindkettőjüknél fennálló rendellenesség miatt. Ezt követően a meddőségi kezelések során a folyamatban részt vevő párnak számos kihívásnak kell megfelelnie. Ezek egy része fizikai jellegű folyamat, gyógyszeres kezelések és eszközös beavatkozások sora, míg a másik része pszichológiai jellegű nehézségekkel jár. Ennek megfelelően a kezelések mellékhatásait két csoportra oszthatjuk: testi elváltozások és lelki megterhelések.

A testi, fizikai mellékhatások, káros következmények sorában elsőként a hormonkezelés kockázataira kell kitérni. Mint az sokak számára ismert, a hormonkezelés során többféle gyógyszert alkalmaznak egyszerre, a káros hatásokat nem lehet csak az egyik vagy másik szer hatásának betudni, hanem ezek együttes hatása eredményezhet veszélyeztető állapotokat a terápia során.

  • Az első, ami veszélyes szövődménye lehet a hormonális petefészek stimulációnak az a petefészek-túlstimulálási szindróma. A tüszőérést elősegítő kezelés során alkalmazott hormonkészítmények hatására ritka esetben alakulhat ki, amely során a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd el növekedni, a petefészek jelentősen megnagyobbodik, ezt azonban meg kell különböztetni az egyszerű petefészek-megnagyobbodástól. Ilyenkor a többes terhesség létrejöttének valószínűsége is növekszik, ami meddőségi kezelések esetén szintén mellékhatásnak tekinthető.

 

A petefészek-túlstimulálási szindróma egy tünetegyüttes, melynek különböző súlyossági fokai lehetnek, és súlyosabb következményekkel is járhat. A szindróma egyik mérhető jele a laboratóriumi ellenőrzés során mért túlzottan magas ösztrogénszint. A hormonkezelések alatt épp emiatt figyelik rendszeresen ultrahanggal a fejlődő tüsző vagy tüszők méretét, számát, valamint vérvizsgálattal ellenőrzik az ösztrogén mennyiségét. A szindróma egyik jellemző tünete a hasi fájdalom, haspuffadás, amely a megnagyobbodott petefészek miatt alakul ki. A másik, és már súlyosabb állapotot jelölő nagy tünetcsoport amiatt jön létre, mert a folyadék kilép az érpályából, és a testüregekben halmozódik fel. A folyadék felhalmozódhat a hasüregben, a mellüregben, esetleg a szívburokban, ekkor nehézlégzést, egyéb légzési elégtelenséget okozó kórképeket, testtömeg-növekedést, a vérmennyiség csökkenését, a vér besűrűsödését, a vizelet mennyiségének csökkenését, elektrolit-egyensúly zavarokat, valamint vérrögképződést okozhat. A petefészek-túlstimulálási szindróma gyorsan, pár nap alatt súlyos, orvosi beavatkozást igénylő esetté válhat. Különösen hCG kezelést követően, és a kezelés után 7-10 nappal a legerősebb, ezért a pácienst legalább két hétig megfigyelik, illetve a legsúlyosabb esetek kórházi kezelésre szorulnak. Szerencsére ezek a mellékhatások napjainkban ritkán fordulnak elő a kezelési protokollok finom hangolása, a gondos ellenőrzésnek és a kellő időben történő beavatkozásoknak köszönhetően. Ha mégis bekövetkezne a túlstimulálás, abbahagyják a hormonkezelést, és javasolják a páciensnek, hogy kerülje a házaséletet, vagy gondoskodjon megfelelő mechanikus védekezésről a teherbeesés elkerülése végett. Ez azért fontos, mert erősen növekszik a többes terhesség létrejöttének kockázata. Ráadásul terhesség bekövetkezése esetén a petefészek túlstimulálási szindróma súlyosabb és elhúzódóbb lehet.

  • Nagyobb valószínűséggel fordul elő policisztás petefészek betegség esetén.
  • A mesterséges megtermékenyítés leggyakoribb szövődménye a többes terhesség. Ez a laikusok számára első hallásra egy pozitív hír is lehetne, hiszen már oly rég várják az áhított gyermekáldást, esetleg már nem is túl fiatalok, így örülnének az ikerszülésnek, de orvosi szempontból azonban a többes terhesség nagyon veszélyes állapotot is előidézhet. A többes terhesség, különösen, ha kettőnél több embrió van, anyai rendellenességeket okozhat, valamint szüléskor komplikációkhoz vezethet. Ha túl sok embrió fogan meg, akkor rontják egymás túlélési esélyeit, és nő a koraszülés kockázata is. Ilyen esetben lehetőség van arra, hogy egy vagy több embriót eltávolítsanak, és ezzel a többi esélyét javítsák. Hogy hány embriót tartanak meg, az teljes mértékben a szülők döntése, és arra is lehetőség van, hogy a többi embriót lefagyasszák egy esetleges későbbi beültetés céljából.
  • A mesterséges megtermékenyítési eljárások során létrejövő terhesség esetén nagyobb a valószínűsége a vetélésnek vagy az abortusznak, mintha spontán fogant volna meg az embrió.
  • A mesterséges megtermékenyítés kismértékben növeli a méhen kívüli terhesség veszélyét Ráadásul akiknek a kórtörténetében méhkürt-rendellenesség szerepel, szintén nagyobb a méhen kívüli terhesség veszélye.
  • A terméketlenség miatt különböző gyógyszeres kezeléseken átesett nőknél elméletileg megnőhet mind a jó-, mind a rosszindulatú hormonfüggő daganatok előfordulási gyakorisága a petefészekben és az egyéb ivarszervekben. Bizonyítani ilyen összefüggést eddig csak a nagyon sokáig klomifén kezelést kapott pácienseknél lehetett. A kockázatfokozódás valószínűleg az átmenetileg magas hormonszintek miatt alakul ki.
  • Mesterséges megtermékenyítési eljárások alkalmazása során a veleszületett fejlődési rendellenességek kockázata magasabb lehet, mint spontán fogamzás esetén. Ennek feltételezett okai a többszörös terhességek és a szülők tulajdonságaiban lévő eltérések, mint például az életkor vagy a spermium jellemzői.
  • Azon nők esetében, akik súlyosan elhízottak, saját vagy családjuk kórtörténetében vérrögképződés, vagy vérrögképződési hajlam előfordult, a hormonkezelés alatt fokozott veszélynek vannak kitéve vérrögképződés szempontjából. Ugyanis a kezelés során a női nemi hormonok megnövekvő szintje a vér enyhe besűrűsödését okozhatja, ami elősegíti a vérrögképződést. A kezelések megkezdése előtt mérlegelni kell ezt a kockázatot is, valamint azt, hogy maga a terhesség is növeli a vérrögképződés veszélyét.

 

Végül, de nem utolsó sorban a lelki megterhelés és a pszichés tényezők is fontos szerepet játszanak a folyamatban. A lombikkezelés során alkalmazott gyógyszerek hormonhatású készítmények, a lelki egyensúlyt is befolyásolhatják. Ez legtöbbször átmeneti állapot, de sok páciensben felmerül, vajon vannak-e ezeknek a kezeléseknek hosszantartó, előre nem látható következményei? Ezek a gondolatok komoly félelmet okoznak, előfordulhat ezért pánik, szorongás, depresszió, ami első sorban a pár női tagját sújtja, hiszen az ő szervezetét terhelik meg a hormonális beavatkozások. További kellemetlen következménye a meddőségi kezeléseknek az eszközös orvosi beavatkozásokkal járó fájdalom, kellemetlenség, amit egyénenként eltérően élnek meg a páciensek, és nem mindenki viseli egyformán jól. A kutatási eredmények szerint a párok egy része a lombikprogram lelki mellékhatásai miatt szakítják meg a programot. A lombikprogram testi és lelki mellékhatásait enyhíteni vagy semlegesíteni is lehet. Ha valaki pszichés támogatást és kezelést is kap a lombik program előtt vagy alatt, jobban fel tudja dolgozni a beavatkozásokkal járó kellemetlenségeket, így csökkenteni tudja például a fájdalomérzetet vagy a rossz közérzetet

A pszichés támogatás több oldalról fejti ki pozitív hatását: javítja a párok kommunikációját, a téma mögötti feszültségek kibeszélésével a rejtett félelmeket, aggodalmakat szavakba öntik, ami önmagában szorongáscsökkentő.  Az információk feldolgozásával növeli a kontroll érzését, valamint időt és lehetőséget ad az élmények feldolgozására és érzelmi elfogadására. A pszichés támogatás segíti a párokat, hogy hatékonyan és eredményesen csinálják végig a kezeléseket, és megérkezzen a várva-várt kisbaba.

Promóciós kód: HU-RMMH-2400034

Értesüljön elsőként
a #FERTILITY híreiről

Készítményeink

Rekovelle®

12 mg / 0,36 ml

Tovább

Rekovelle®

36 mg / 1,08 ml

Tovább

Rekovelle®

72 mg / 2,16 ml

Tovább

Menopur®

75 NE

Tovább

Gonapeptyl®

0,1 mg / ml

Tovább

Chorapur®

5000 NE

Tovább

Cikkajánló

  /  

Meddőség lélektani vonatkozásai

  /  

Életmód és meddőség

  /  

Eszközös beavatkozások és azok kockázatai meddőségi kezelések során

Szakmappolitika

Meddőség lélektani vonatkozásai

Életmód és meddőség

Eszközös beavatkozások és azok kockázatai meddőségi kezelések során

Videók

No data was found

Terápia

Dr. Boga Péter – Mikrofluid spermium-szekció (MFSS) és az ICSI eredményes- sége: pozitív tapasztalatok megfelelő betegszelekcióval

Dr. Vass Zoltán – A finanszírozás változásainak hatása a magyarországi IVF centrumok munkájára

Dr. Sipos Miklós – Az obezitás kihívásai fertilis korban

Dr. Spánik Gábor – Mesterséges intelligencia az asszisztált reprodukcióban

Dr. Tándor Zoltán – Evidenciákon alapuló kezelések és „Add-ons” szerepe az IVF sikerességének javításában, alkalmazásuk szakmai és etikai kérdései