Férfi hormonok, hormonális szabályozás

A hormonok olyan kémia ingerület átvivő anyagok, melyek a test különböző mirigyeiben termelődnek és a véráram útján szállítódnak.

Az endokrin mirigyek azok a belső elválasztású mirigyek, amelyek kivezetőcsővel nem rendelkeznek, és váladékukat, a hormonokat, közvetlenül a vérbe választják ki.

Az idegrendszer szabályozása szempontjából 2 csoportra oszthatók az endokrin mirigyek:

• az idegrendszer szabályozása alatt álló neuroendokrin rendszer: a pajzsmirigy egy része, mellékvesekéreg, nemi mirigyek.
• független az idegrendszer szabályozása alól: pajzsmirigy egy másik része, mellékpajzsmirigy, mellékvesevelő, hasnyálmirigy.

A férfiak hormonális szabályozása a hipotalamusz-hipofízis-here tengelyen keresztül történik.

A hipotalamusz és az agyalapi mirigy (hipofízis) az idegrendszeri szabályozás alatt álló mirigyek fő szabályozója.

1. A hipotalamusz a III. agykamra fenekét képző, az un. talamusz alatt elhelyezkedő páratlan agyterület. A legmagasabb szinten szabályzó belső elválasztású mirigy. A környezeti és belső ingerekre reagálva szabályozza az endokrin rendszer működését. Közvetlen kapcsolatot biztosít az idegrendszer és a hormonháztartás között. Számos hormont termel, és így számos testi funkciót irányít. Ezek a hormonok a következők:

• CRH (Kortikotropin felszabadító hormon): szabályozza a szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcserét, valamint a szervezet nátrium- és vízháztartását. Az agyalapi mirigy hormon­termelésére hatva szabályozza a mellékvese működését (ACTH).
• GnRH (Gonadotropin felszabadító hormon, azaz a nemi működésekre ható hormonokat szabadítja fel): a hipotalamuszban termelődik, és az agyalapi mirigy működését szabályozza. Az általa aktivált két hormon az LH és az FSH alapvetően a menstruációs ciklust és a tesztoszterontermelést szabályozza. A GnRH szintje gyerekkorban nagyon alacsony, szintézise a serdülőkorban indul meg. Segíti a szexuális és reproduktív (szaporodási) funkciók ellenőrzését, beleértve a terhességet és a tejtermelést.
• TRH (Tirotropin felszabadító hormon): Valamennyi sejt anyagcsere folyamatát szabályozó rendszer része, valamint hozzájárul a laktáció hormonális szabályozásához. Az agyalapi mirigy hormon­termelésére hatva szabályozza a pajzsmirigy működését (TSH).
• GHRH (Növekedési hormon felszabadító hormon): A szervezet növekedését elősegítő rendszer alapvető eleme. Serkenti a GH (növekedési hormon) felszabadulását az agyalapi mirigyből.
• Szomatosztatin: Ellentétes hatású a GHRH-val, gátolja a GH felszabadulását az agyalapi mirigyből.
• Dopamin: Hormonális hatása, hogy elnyomja a laktációt (tejtermelést) amíg nincs rá szükség. Gátolja a prolaktin felszabadulását az agyalapi mirigyből.
• Oxitocin: a méh összehúzódásáért felel, és szoptatás során az emlőre fejt ki hatást.
• Vazopresszin (antidiuretikus hormon, ADH): a vesében a vízvisszaszívást irányítja.

2. A hipotalamuszhoz nyéllel kapcsolódó belső elválasztású mirigy az agyalapi mirigy, amely egy borsó nagyságú szerv és a középső koponyagödörben, az un. töröknyeregben helyezkedik el. A hipofízis elülső (adenohipofízis) és hátulsó (neurohipofízis) lebenyből áll, melyet egy keskeny rész köt össze. Mindkét lebeny közvetlenül a hipotalamusz direkt szabályozása alatt áll.

Az elülső lebeny által termelt hormonok:

• follikuluszstimuláló hormon vagy tüszőérlelő hormon, FSH: Az agyalapi mirigyben termelődik, a tesztoszteronnal együtt a here Sertolli sejtjeire hatva a spermium termelődést szabályozza.
• luteinizáló hormon vagy sárgatest serkentő hormon, LH: Az agyalapi mirigyben termelődik a GnRh hatására, és a here Leydig sejtjeire hatva a tesztoszteron termelődését szabályozza.
• adrenokortikotrop hormon vagy mellékvesekéreg-stimuláló hormon, ACTH (a mellékvesekéreg serkentő hormon), amely a mellékvesekéreg működését szabályozza
• prolaktin vagy laktotrop hormon, LTH (a tejelválasztást serkentő hormon)
• növekedési hormon vagy szomatotrop hormon, GH (a növekedést serkentő hormon), amely hatására a szervezet anyagcseréje fokozódik és emelkedik a vércukorszint.
• pajzsmirigy serkentő hormon vagy tireoideastimuláló hormon, TSH (a pajzsmirigy működését serkentő hormon)
• melanocitastimuláló hormon (MSH), amely a bőrben található festék (melanin) termelődését szabályozza.

A hátulsó lebenyben az oxitocin és a vazopresszin tárolódik.

3. A here fő feladata a hímivarsejtek képzése. Többféle hormont is termel:

• Tesztoszteron: A legfontosabb férfi nemi hormon, a here Leydig sejtjei termelik. A tesztoszteron felelős a magzati (Wolff-cső = ductus mesonephricus fenntartása), kisgyermekkori és pubertáskori férfi nemi jelleg (a szőrnövekedés stimulációja, a mutálás, a libidó, izomtömeg kialakításában, a jó közérzet és az erekció képességének fenntartásához szükséges) kialakításáért, és azt követően a maszkulin fenotípus és az androgén hormonoktól függő funkciók (pl. spermatogenezis, járulékos nemi mirigyek) fenntartásáért. Ezen kívül funkciókat lát el például a bőrben, az izomzatban, a csontokban, a vesében, a májban, a csontvelőben és a központi idegrendszerben.
• Egyéb hormonok: A here Sertoli-sejtei által termelt hormonok egy része az agyalapi mirigyek funkcióját gátolják, egy másik hormonja az FSH termelődésére pozitív hatással bír.

A hormonális szabályozás során a hipotalamusz, a hipofízis és a here által termelt hormonok egymásra hatva, illetve a szervezetben máshol keletkező egyéb hormonokkal együtt hol serkentő, hol gátló hatással (visszacsatolással) biztosítják a férfi hormonrendszer megfelelő működését:

• a hipotalamusz által termelt GnRH serkenti a hipofízis LH és az FSH kiválasztását. Az LH a hatását elsősorban a Leyding-sejteken fejti ki, amely a tesztoszteron termelődéséért felelős. A tesztoszteron az FSH-val együtt szabályozza a Sertoli-sejtek funkcióját, a spermiumképződést.
• Ugyanakkor a tesztoszteron gátló hatású (negatív visszacsatolás) a hipotalamusz GnRH-sejtjeire, illetve a hipofízis LH-t és FSH-t kiválasztó sejtjeire. a Sertoli-sejtek által termelt hormonok egy része, illetve a tesztoszteronból az egyéb szövetekben keletkező ösztradiol elsősorban a hipofízis funkcióját gátolja. A Leyding-sejtekben termelődő progeszteron szintén a hipotalamusz működésére hat gátló módon.

Magömléskor, azaz ejakuláció alkalmával 3-7 ml sperma lövell ki átlagosan, mely 40-400 millió spermiumot (hímivarsejtet) tartalmaz. A spermiumok mennyisége, minősége, mozgékonysága határozza meg a férfiak megtermékenyítő készségét, azaz a potenciát. Az ejakulátum vizsgálata nélkülözhetetlen a férfiak megtermékenyítő képességének megállapításához. Ilyenkor három fontos paramétert mérnek, a spermaszámot, a spermiumok mozgékonyságát és a spermiumok alakját, azaz szabályos kinézetét. A spermaszám normális esetben 15 millió spermium/ml fölött van. A spermiumok mozgékonysága akkor tekinthető megfelelőnek, ha legalább 40%-a mozog és 32% egyenesen, egy irányba halad. A spermiumok alakját vizsgálva azt találták, hogy ha a spermiumok 4%-a normális alakú, ez már elegendő a megtermékenyítéshez.