Nemünk a fogantatás pillanatában eldől. Annak megfelelően, hogy X vagy Y kromoszómával történt a megtermékenyítés, gonadális nemünk ezzel eldőlt, külső és belső nemi szerveink ennek megfelelően alakulnak ki testünkben.
Elhelyezkedés szerint megkülönböztetünk külső és belső női nemi szerveket:
Külső női nemi szervek: Szeméremdomb a kis és a nagyajkak, a hüvely a Bartholin mirigyek és a csikló.
A belső női nemi szerveink a következőek: A méh, a petevezetékek és a petefészkek.
Külső nemi szerveink szerepe elsősorban belső női nemi szerveink védelme a fertőzésekkel szemben, illetve a szaporodás feltételeinek biztosítása. Lehetővé teszik a közösülést, hogy biztosítottá válhasson a női és a férfi ivarsejtek találkozása.
A nagyajkak tulajdonképpen két külső vastag bőrredő, ami izzadság és faggyúmirigyeket tartalmaz. Szétfeszítésével válnak láthatóvá a szőrtelen kisajkak, amit nyálkahártya borít. Ezek fogják közre a csiklót, amit kapucni szerű bőrredő fed és mivel egy erektilis szövet alkotja hasonló merevedésre képes, mint a hímvessző. Fontos szerepe van a nemi izgalom kialakulásában.
A kisajkak által közrefogott résben nyílik a húgycső és alatta a hüvely bemeneti nyílása, illetve néhány mirigy kivezető nyílás. Ezek lubrikatios (nedvesítő) hatása teszi lehetővé, hogy közüsüléskor a hímvessző könnyen, sérülés nélkül bejusson a hüvelybe.
A hüvely, a külső női nemiszervek része, bár tetünk belsejében található.
Számos funkciója van:
- Utat biztosít a menstruáció alatt a levált méhnyálkahártyának és vérnek a távozáshoz.
- A hüvely a női szervezet párzószerve.
- Gyermek születésekor a hüvelyen keresztül kerül a kisbaba az édesanya testén kívül a méhből a külvilágba.
- Benne többféle mikroorganizmus biztosítja azt a flórát, ami megakadályozza a kívülről bekerült kórokozók elszaporodását és továbbhaladását a többi belső nemi szerv felé. Szintén ezen flóra tagjainak köszönhető (amik főleg lactobacillusok) a hüvely normál pH-jának (4-4,5 savas) fenntartása, ami szintén a kórokozók elleni védelemben fontos. Az ösztrogén hatására képződő glikogén az itt élő hasznos tejsavbaktériumok tápláléka.
- Mind hosszúságra, mind tágasságra képes változtatni a méretét és az alakját, ezen tulajdonságai leginkább szexuális aktus folyamán és a gyernek hüvelyi úton történő születésénél jelentkeznek.
- Elülső fala 1,5cm-rel rövidebb, mert a méhszáj (és így a méh) 70 fokban előre dőlő tengellyel csatlakozik hozzá. Így egy kisebb elülső és egy nagyobb hátsó hüvelyboltozatot kialakítva.
- A hüvelyt belülről el nem szarusodó többrétegű mirigyes laphám borítja. Ez serdülőkor előtt sima és kevés váladékot termel, majd később az ösztrogén hormon megemelkedett mennyiségének köszönhetően az első menstruácó előtt a szagtalan, színtelen hüvelyi váladék termelődése megkezdődik. a nemi éréssel ennek megjelenése változó lehet, ahogyan ekkor a nyálkahártyán is megjelennek a jellemzően „V” alakú redők. Ez a nyálkahártya a méh nyálkahártyájához hasonlóan a ciklusban termelődő hormonok termelődésének változásához alkalmazkodva folyamatosan megújul.
A méh: A kismedencében elhelyezkedő fordított körte alakú szerv. Fala nagyrészt simaizomból áll.
A hüvelyhez kapcsolódó része a méhnyak: A reproduktív rendszerben a külvilág és a belső rendszerek közötti átjáró.
-Izmos falának köszönhetően (ami csak a szülés megindulásakor tágul külső beavatkozás nélkül a csecsemő távozásához megfelelő méretűre) benntartja a magzatot fejlődése alatt a méhüregben.
-Szülés során lehetővé teszi a kisbaba távozását.
-Védelmi funkciója kétoldalú, mind fizikai, mind kémiai gátat képez a kórokozók bejutása ellen.
-Életkornak, hormonális állapotnak, termékenység bizonyos szakaszainak megfelelően változik.
A méhtest ürege háromszögletű lapos üreg, aminek alsó része a méhszájhoz, felső része a két méhkürtben végződik. Mivel a hüvely folytatásában gyakorlatilag ráfekszik a hólyagra, így helyzete majdnem vízszintes.
Legbelső rétege a méhnyálkahártya. Felszínét egyrétegű csillós hengerhám takarja, melyben nyálkát termelő sejtek is vannak. Ezek a csillók tartják fenn a nyák áramlását a méhüregben, illetve a kiszabadult petesejteket a méhüreg felé irányítják, elősegítve ezzel esetleges megtermékenyítést követő beágyazódásukat.
A nyálkahártya vastagsága a havi ciklusnak, illetve az aktuális hormonszinteknek megfelelően változik. Tüszőrepedéskor éri el maximális vastagságát, hiszen az esetlegesen megtermékenyült petesejtek beágyazódása ekkorra várható.
A nyálkahártya alatt vékony kötőszövetes alaphártya van, amit kívülről vastag simaizom réteg vesz körül.
A méh mindkét oldalán kötőszövetes lemez húzódik, aminek a feladata a méhtest és a petevezetők összeköttetésének biztosítása.
Petevezeték (vagy méhkürt) kürtszerűen kiszélesedő járat a méhtől a petefészek felé tart. Felülről és előlről borul rá a petefészkekre, kimenetét a hasüreg felé a redők jelentősen beszűkítik. Ovulatio (tüszőrepedés) során a petesejtek ezen keresztül jutnak a méhüregbe. A hímivarsejtek ez alatt a rövid út alatt a petevezetőkben termékenyítik meg a petesejtet. A sejt tovább, illetve jó irányba haladását a petevezetőt borító redőzött nyálkahártyának, a csillós nyáktermelő sejteknek, illetve a belső körkörös és a külső hosszanti simaizomnak köszönheti.
A petefészkek a méh két oldalán találhatóak. teljes kifejlettségüket a serdülőkor időszakára érik el.
ebben található tüszőkben érnek a petesejtek, majd a (hormonhatásra bekövetkező) tüszőrepedés hatására kerülnek apetevezetékekn keresztül a méh üregébe.
A serdülőkornál fiatalabb lányokban a petefészkek kicsik, de nagyon érdekes, hogy már születésük óta rendelkeznek az érésre váró petesejtek mindegyikével, de ezek érési folyamata csak a megfelelő hormonszintek megjelenésével kezdődik meg a szervezetükben és tart egészen a fertilis kor végéig.
A petefészek felszínét csírahám borítja, állományait kéreg és velőállománynak nevezik. A kéregállományban helyezkednek el a különböző érési fokú tüszők, amikben havi ciklusban hormonhatásra a petesejtek megérnek.
A havi ciklus elmaradása után (menopausa) a petefészkek elsorvadnak, ezáltal nem csak peteérlelési funkciójuk szűnik meg, hanem saját hormontermelésük is fokozatosan leáll.
