A PCOS, azaz a policisztás petefészek szindróma összetett probléma, amely az egész női hormonháztartást érinti. A PCOS a 18-44 év közötti nők 5-10%-át érinti, tehát meglehetősen gyakori betegség, amely számos kellemetlen tünet mellett a női meddőség egyik leggyakoribb oka.
A PCOS pontos okai még nem teljesen ismertek, kialakulásában az öröklött hajlam mellett az életmód is meghatározó lehet. A betegség egyik jellemzője a női szervezetben megnövekedett férfi hormonok mennyisége, amely számos kellemetlen tünetet okozhat. A PCOS során az anyagcsere folyamatok is átalakulnak, kórossá válnak, megnő az inzulin termelés, ami végső soron a férfi nemi hormonok termelődésének kóros növekedéséért felelős.
A PCOS gyakran riasztó és kellemetlen tünetekkel jár. Ezek közé tartozik a pattanások, zsíros bőr, rendszertelen menstruáció, pecsételő vérzés vagy a vérzés hiánya, meddőség, hajhullás, férfias kopaszság, túlsúly vagy elhízás, fokozott szőrnövekedés (arc, mellbimbó környéke, karok, has), petefészekciszták, magasabb inzulinszint.
A PCOS diagnózisának felállítása nem mindig egyszerű, mert a tünetek gyakran enyhék vagy nem jellemzőek, ugyanakkor a meddőség már jelen van és okként jelentkezik. Éppen ezért a meddőségi kivizsgálás során mindig kell gondolni erre is. A diagnózis felállításához laboratóriumi vizsgálatok, endokrinológiai és nőgyógyászati vizsgálat, esetleg képalkotó eljárások szükségesek. Menstruációs zavarok és kóros tüszőérés esetén elengedhetetlen a női és férfi nemi hormonok szintjének mérése, a prolaktinszint vizsgálata, a pajzsmirigy működésének mérése. Terheléses vércukor-tesztet végeznek az anyagcsere érintettségének bizonyítására. A nemi hormon teszteket a ciklus 2-5. és 20-23. napján végzik el.
A terápia része egyrészt az életmódváltás, vagyis a helyes táplálkozás (PCOS diéta), személyre szabott mozgásterápia, pszichológiai háttértényezők feltárása. Nemzetközi kutatások alátámasztják, hogy a diéta betartása, a súlyfelesleg leadása és a rendszeres testmozgás növeli a PCOS-betegek fogantatási esélyeit.
Az életmódváltás mellett gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, hogy gyermekvállalás esetén ne okozzon problémát a PCOS.
A terápia hosszú folyamat, nem igazán lehet kiszámítani, hogy a beteg mikor lesz alkalmas a spontán terhességre. Az orvostudomány napról napra fejlődik, és a természetes megoldások és az életmód is jó hatással lehet, így megfelelő kivizsgálással és odafigyeléssel, jól beállított anyagcsere- és hormonszinttel, odafigyeléssel a spontán terhesség is bekövetkezhet, komplikáció nélkül.
A PCOS-es betegek jelentős része nem tud természetes úton megfoganni, így a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó intézmények nagy számú csoportját alkotják ezen betegek. A PCOS tehát a női meddőség egyik leggyakoribb oka, hiszen a hormonháztartás zavara befolyásolja a peteérést.
PCOS jelenlétében a teherbe esés folyamata, a terhesség és a szülés gördülékeny lefolyása több szinten is károsodhat. Az első jelentős probléma, hogy a PCOS betegeknél sok esetben teljesen hiányzik az ovuláció, vagyis a természetes ciklus során nem termelődik megtermékenyíthető petesejt. Ha a megtermékenyítés a szabálytalan ovuláció ellenére is megtörténik, a megtermékenyített petesejt nem tud beágyazódni a méhnyálkahártyába, mert a kóros hormonális folyamatok miatt a méhnyálkahártya nem fejlődik megfelelően, nem lesz képes befogadni a petesejtet, és nem tudja kihordani a terhességet. Ezért a terhesség elvesztése lényegesen gyakoribb a PCOS-szel diagnosztizált betegeknél.
A legtöbb esetben a PCOS tünetei kezelhetők, és a fogamzás esélye is növelhető. A policisztás petefészek-betegség önmagában nem jelenti azt, hogy a páciens ne tudna egészségesen terhességet vállalni, vagy egészséges újszülöttet szülhetne, de ez az állapot sajnos növelheti bizonyos szövődmények kockázatát.
PCOS-es betegeknél a korai vetélési arány pl. 15% helyett akár 35% is lehet. Normál terhesség esetén is kritikus időszak az első trimeszter, de a terhességi időszak vége is veszélyes lehet a PCOS-ben szenvedők számára. Terhesség alatt figyelembe kell venni olyan kockázati tényezőket, mint a terhességi cukorbetegség, a magas vérnyomás, a veseelégtelenség és a koraszülés. Ha valakinél PCOS terhességet diagnosztizáltak, a várandósgondozási időszak szigorúbb szakorvosi felügyeletet igényel. Gyakoribb vizsgálatokra, több pihenésre és nagyobb odafigyelésre lesz szükség a szülés megtervezésére.