Spermatogenezis

CIKKLEZÁRÁS: 2023.március

A férfi fő szaporítószervei a testén kívül helyezkednek el. A spermiumot előállító, páros mirigy, a here a herezacskóban foglal helyet. A hímivarsejtek bonyolult csövecskék rendszerén keresztül jutnak el a hímvesszőbe. Ejakuláció során spermiumsejtek milliói lövellnek ki a férfi testéből a húgycsövön keresztül, amely a húgyhólyagtól a hímvessző végéig húzódik. A spermiumok bejutnak a nő testébe, s egyikük egyesülhet a petesejttel. A spermiumtermelés kamaszkorban kezdődik, és igen idős korig tart.

A hímnemű magzat méhen belüli fejlődése során az éretlen herék az alhasban fejlődnek, és fokozatosan lejjebb ereszkednek, normális esteben 7-9. hónap között szállnak le a herezacskóba. A here a vese magasságában a hasüregben kezd el kifejlődni és a hormonális hatások eredményeként vándorolni kezd a kismedencébe, egészen a lágyékcsatornáig.

A legtöbb fiúbaba heréje születéskor már a testén kívül helyezkedik el, de az is előfordul, hogy az egyik here (vagy mindkettő) nem száll le a herezacskóba. Ha nem szállnak le, orvosi beavatkozás szükséges.  spermiumtermelés pubertáskorban, 12-15 éves kor körül kezdődik. A spermiumtermelést a férfi nemi hormon, a tesztoszteron szintjének ugrásszerű megnövekedése idézi elő. A tesztoszteron más hormonok előállítására is serkenti az agyat, és ez okozza a testi változásokat is, például a nemi szervek megnagyobbodását, a szőrösödést és a hang mélyülését.

A herék a leszállás során magukkal viszik az ereket, idegeket és az ondóvezetéket. A herék testen kívüli elhelyezkedése megfelelő hőmérsékletet biztosít a spermatermeléshez.

A here mögött foglal helyet a mellékhere, amely a spermát tárolja, majd az ondóvezetékbe juttatja, és innen kerül az ejakulációs vezetékbe.

Ha a here és a mellékhere a meleg hasüregben marad, a kedvezőtlen a spermiumok számára, azok csak a testhőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten maradnak életképesek. A testen kívüli herezacskóban körülbelül 34 fokos a hőmérséklet, valamivel kevesebb, mint a test belsejében. Ez az optimális a spermiumtermeléshez. A herezacskó verejtékmirigyei és vékony bőre elősegíti az ideális hőmérséklet fenntartását. Melegben a herezacskó fala ellazul, hogy a herék minél távolabb kerülhessenek a testtől. Hidegben a herezacskó összehúzódik. Mindkét herében kb 1000 apró cső helyezkedik el, amelyben a sperma termelődik.

Közösüléskor az ejakulátum, vagy ondó ürül a húgycsövön át.

Az ondó, vagy sperma a spermiumokon kívül tartalmaz a nemi mirigyek által termelt kolloidális folyadékot is. Egészséges férfi spermájában a spermiumok száma 20-60 millió mililiterenként. Ez képezi a sperma sejtes összetevőjét (5%) emellett az ejakulátum térfogatának jelentős része (95%) a járulékos nemi mirigyek váladékaiból tevődik össze. A spermaplazmát a here, a mellékhere, ondóhólyag a prosztata(dülmirigy) és a Cowper mirigyek termelik.

A spermatogenezis a folyamat, amely során a spermatogonium őssejtekből spermiumok képződnek. Ez a folyamat a herecsatornácskákban történik és ebben kulcsszerepet játszanak a herében található Sertoli-sejtek.

A spermiumtermelés vagy spermiogenezis kamaszkortól kezdve mintegy napi 120 millió spermiumsejt termelését jelenti. A spermium éretlen sejtként, un. spermatogoniumként kezdi életét, és gyorsan megsokszorozódik. Mennyiségének csak a fele éri a következő fejlődési fokozatot, amikor spermiocita lesz belőle. A spermiocitákból keletkezett érett spermiumok 23 kromoszómát tartalmaznak, az embrio kialakulásához szükséges genetikai anyag felét. Egy spermiumsejt éretté válásához körülbelül 75 napra van szükség. A megtermelt sperma a mellékherébe kerül, ahol raktározódik. Onnan az ondóvezetékbe jut, és több hónapig ott marad. Az ondófolyadék spermiumokból, valamint a prosztatából és az ondóhólyagból származó folyadékokból áll össze. A ki nem lövellt spermium végül elpusztul.

A spermium feje tartalmazza a DNS-t (genetikai anyagot), nyaka az energiatermelő mitokondriumokat, a farok segítségével pedig hajtja magát előre.

A hímvessző és a herezacskó a férfi külső szaporítószervei. A testen belül vezetékek, csövek, csatornák, mirigyek bonyolult rendszere található, amelyek a spermát termelik, raktározzák, összekeverik az ejakulációs folyadékkal, és kilövellik.

Az ejakulációt követően körülbelül 250 millió sperma kezdi meg útját a nő genitális járatában. Mivel sok elpusztul, vagy eltéved útközben, csak körülbelül 200 éri el a petesejtet. Az utazás egy órán át is tarthat a petevezetékben, miközben a spermiumok farkukkal hajtják magukat előre. Mozgásukat a hüvely és a méh összehúzódásai is segítik. Amikor egy sperma eléri a petesejtet, enzimeket bocsát ki a bejutás megkönnyítésére.

A férfiak átlagos spermiumszáma 1930 óta csökken, és a termelődő hímivarsejtek is egyre kevésbé aktívak. A sperma mennyiségének és minőségének csökkenése a terméketlenség egyik jelentős tényezője. Pontosan nem ismerjük az okokat, de a dohányzás és a környezetszennyezés közrejátszhat benne. Az élelmiszerekhez hozzáadott női hormonok hatását utánzó anyagok is károsíthatják a spermát.

Promóciós kód: HU-RMMH-2300079

Értesüljön elsőként
a #FERTILITY híreiről

Készítményeink

Rekovelle®

12 mg / 0,36 ml

Tovább

Rekovelle®

36 mg / 1,08 ml

Tovább

Rekovelle®

72 mg / 2,16 ml

Tovább

Menopur®

75 NE

Tovább

Gonapeptyl®

0,1 mg / ml

Tovább

Chorapur®

5000 NE

Tovább

Cikkajánló

  /  

Dr. Boga Péter – Mikrofluid spermium-szekció (MFSS) és az ICSI eredményes- sége: pozitív tapasztalatok megfelelő betegszelekcióval

  /  

Dr. Vass Zoltán – A finanszírozás változásainak hatása a magyarországi IVF centrumok munkájára

  /  

Dr. Sipos Miklós – Az obezitás kihívásai fertilis korban

Szakmappolitika

Meddőség lélektani vonatkozásai

Életmód és meddőség

Eszközös beavatkozások és azok kockázatai meddőségi kezelések során

Videók

No data was found

Terápia

Dr. Boga Péter – Mikrofluid spermium-szekció (MFSS) és az ICSI eredményes- sége: pozitív tapasztalatok megfelelő betegszelekcióval

Dr. Vass Zoltán – A finanszírozás változásainak hatása a magyarországi IVF centrumok munkájára

Dr. Sipos Miklós – Az obezitás kihívásai fertilis korban

Dr. Spánik Gábor – Mesterséges intelligencia az asszisztált reprodukcióban

Dr. Tándor Zoltán – Evidenciákon alapuló kezelések és „Add-ons” szerepe az IVF sikerességének javításában, alkalmazásuk szakmai és etikai kérdései