A vizsgálat célja volt, hogy összehasonlítsa a folliculus folyadékban található extracelluláris microRNS-eket (EV-miRNS), eltérő típusú triggert alkalmazva. A kutatásban részt vevő 91 páciens közül nyolcvankettő esetben alkalmaztak r-hCG-t és kilenc esetben GnRH-agonistát. A kutatás 2014 és 2016 között történt, az EV-miRNS-eket TaqMan Open Arrey által mutatták ki. Az EV-miRNS-ek által meghatározott gének kimutatása miRWalk2.0 Targetscan adatbázis által történt. Az adatbázisban fellelhető 754 EV-miRNS közül 135 miRNS-t detektáltak a vizsgált esetek legalább 50%-ban, mind a kétfajta trigger alkalmazása esetén. Többszörös tesztelést követően 41 EV-miRNS szintje volt szignifikánsan eltérő a két triggerrel kezelt betegcsoport között. Bioinformatikai analízis által különböző szignalizációs útvonalakat (TGF-béta szignalizáció, sejtciklus, és Wnt szignalizációs útvonal) sikerült kimutatni a trigger csoportok között. Az említett útvonalak többsége olyan kaszkádokat regulál, amelyek szerepet játszanak többek között az apoptózisban, az embrió fejlődésben, implantációban, decidualizációban, és a placenta fejlődésben.
Konklúzió: GnRH-a vagy r-hCG trigger eltérő EV-miRNS expressziót okoz és hatással van a petefészek folliculus termelésére. A vizsgálat eredményeinek elemzése mélyebb betekintést nyújthat az apoptózist meghatározó tényezők és az alacsonyabb implantációs ráta értelmezésében GnRH-a vagy r-hCG trigger esetén, luteális fázis támogatás nélkül.
A retrospektív kutatásban 91 résztvevő vett részt. A vizsgált minta egyesével leszívott tüszők folliculusainak folyadéka (FF) volt. A vizsgálatban résztvevőkkel szemben a következő kritériumokat alkalmazták: ≤ 36 év korhatár, minden páciens korábban már részt vett lombik programban, GnRH antagonista protokollt alkalmaztak a kezelés során, BMI <28 kg/m².
A GnRH antagonista protokoll alkalmazása a következő gyógyszerelés szerint történt: a napi subcutan rekombináns FSH dozírozást követően humán menopauzális gonadotropin alkalmazása történt.
A FF gyűjtése a következőképpen történt: a különböző EV-miRNSek detektálása érdekében csak MII érett petesejteket tartalmazó FF-ot gyűjtöttek. Mindegyik FF minta tisztítását 0,80 µm-es pórusméretű poliéterszulfon szűrővel végezték, hogy a nagyobb partikulumokat (pl. hosszabb fehérjeláncok, és törmelékek) eltávolítsák, majd 500 µl-es alikvot részekben gyűjtötték, majd -80°C fokon tárolták a vizsgálat idejéig. A vizsgálat több centrifugálást követően történt, pelletből történő real-time PCR által.
Eredmények:
A kutatásban részt vevő 91, ovuláció indukciós triggerben részesült és az elemzésben figyelembe vett páciens közül 82 esetben alkalmaztak r-hCG-t tüszőrepesztés céljából, és 9 esetben GnRH-a triggert. A páciensek átlagéletkora 30,7±3,4 év, az átlagos BMI érték 21,9±3,0 kg/m² volt. Azon pácienseknél, akiknél r-hCG triggert alkalmaztak, több IFV kezelésben vettek részt (1,7 ± 1 vs. 1,0 ± 1,0, p = 0,04), kevesebb petesejtet sikerült kinyerni (9,2 ± 5,1 vs. 15,2 ± 7,4, p = 0.02), azok közül kevesebb volt az MII stádiumú érett petesejt (7,4 ± 4,1 vs. 11,7 ± 5,3, p = 0,02), továbbá 3. napra kevesebb embrió fejlődött a megtermékenyített petesejtekből (5,4 ± 3,2 vs. 7,7 ± 3,7, p = 0.04), összehasonlítva azokkal, akik GnRH-a triggert kaptak.
A vizsgált 754 EV-miRNS közül 314 EV-miRNS volt kimutatható legalább egy FF alikvotjában. Három EV-miRNS (miR_184, miR_193b, miR_145) detektálása és kimutatása sikeresen megtörtént minden GnRH-a alkalmazott páciens esetében, ugyanezt az három miRNS-t csupán 55% eredményességgel sikerült kimutatni a kontrollcsoport esetében (miR_184, miR_193b, miR_145, százalékos megoszlás: 45,1%, 50,0%, 54,9%).
A kutatás által új információkat kaphatunk arról, hogy a miRNS-ek hogyan befolyásolnak számos tényezőt a petesejtek érésén keresztül, egészen az implantációig. Nagyobb betegcsoport kutatása szükségeltetik egyértelmű eredmény érdekében. Különböző EV-miRNS profilok alkalmazásának terápiás hatása lehet az implantációban, és ezáltal növelhető a klinikai terhességek száma az IVF kezelésben részt vevő nőknél.
